A Csongrád-Csanád megyei Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Tangazdaságában tartották a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatóüzemi hálózatára alapozott rendezvénysorozatának újabb állomását. Az előadáson Dr. Gulyás Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének munkatársa, a Talajtani Tanszék egyetemi docense bemutatta a modern talajerőgazdálkodás és tápanyagutánpótlás részleteit.
Dr. Gulyás Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének munkatársa, a Talajtani Tanszék egyetemi docense Hódmezővásárhelyen
„Meggyőződésem, hogy a gazdáknak elsősorban az alapokkal kell tisztában lenniük, vagyis ismerniük kell a talajban lejátszódó folyamatok fizikai, kémiai és biológiai hátterét, és csak ezután beszélhetünk precíziós tápanyaggazdálkodásról” – hangsúlyozta Dr. Gulyás Miklós.
A szakértő szavai szerint bár Magyarországon a termőterület adottságai jónak mondhatók, hiszen a talaj sokrétű, tápanyagban gazdag és könnyen művelhető a legtöbb esetben, azonban a meghonosodott, elsősorban a tapasztalatokra alapozott földművelési szokások gyakran negatívan befolyásolják a termésátlagot.
„Mit értek ez alatt? Azt, hogy nem elég, ha a területemet csak 10 centiméteres mélységig ismerem, szükség van arra, hogy a szó szoros és átvitt értelmében is mélyebb ismereteket szerezzek. Nagyon könnyű ugyanis felborítani a talajban az egyensúlyt a helytelen műtrágyázással, tápanyagutánpótlással, ezért a legfontosabb, hogy minden gazda ismerje meg, pontosan mi van a felszín alatt” – fogalmazott a docens.
A Digitális Agrárakadémia bemutatója Hódmezővásárhelyen
A docens az érdeklődők előtt kifejtette: a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció segítségével jelentősen emelni lehet a termésátlagot, de egy átfogó modernizáció rendkívül bonyolult folyamat. Az egyszerűbb megoldások közé tartoznak azok, amelyek a talaj szervesanyag tartalmának pótlásával, fenntartásával foglalkoznak, ezért ezekkel már kisebb befektetés mellett is látványos eredményeket lehet elérni.
„Sajnos a talajra negatívan hat az intenzív művelés, csökken a szervesanyag tartalom a túlzott, nem megfelelő munkafolyamatok miatt, ezek tönkre teszik a talajszerkezetet, mely erózióhoz vezethet. Ez azért nagy probléma, mert a növénytermesztés számára elengedhetetlen nitrogén körülbelül 90 százaléka, míg a foszfor 50 százaléka a talaj szerves anyagához köthető. Tehát, ha nincsen megfelelő szervesanyag készletünk, akkor jelentős problémáink, többletköltségeink lehetnek a növénytermesztésben” – mondta Dr. Gulyás Miklós.
A szervesanyagok pótlására számos alternatív megoldás létezik, ezek közé tartozik a komposzt, a szennyvíziszap vagy a bioszén alkalmazása, de a köztes vagy direkt zöldtrágyának szánt növények termesztése is kiváló megoldás. Mivel a modern növénytermesztés egyre nagyobb terhet ró a termőföldre, ezért a műtrágyázás a legtöbb esetben elkerülhetetlen, de csakis okszerűen a növény igényeihez és a talaj szolgáltató képességéhez igazítva szabad alkalmazni – hívta fel a figyelmet a docens. A precíziós megoldások, a rendszeres adatgyűjtés és feldolgozás pedig abban lehetnek a segítségünkre, hogy akár felére vagy a töredékére csökkentsük a kijuttatott kémiai anyagok mennyiségét, költségét egy-egy területen.
Navracsics Beáta, Csongrád-Csanád megyei főfalugazdász tart előadást a DAA-bemutatón
A rendezvényen a docens mellett előadást tartott Navracsics Beáta, Csongrád-Csanád megyei főfalugazdász. A szakember az európai uniós Közös Agrárpolitikáról beszélt az érdeklődőknek.