A rendszerváltás óta foglalkozik mezőgazdasággal a Vas megyei Bögötén a Szabó család. A telephelyükön 2022. november 9-én tartott bemutatón kiderült, hogy miért éri meg váltani a precíziós technológiára, és akár nagyobb beruházással is, de folyamatosan fejleszteni a gazdaságot.

Szabó Tibor természetes közegében, a saját gazdaságában

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi szervezete és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében tartottak bemutatót a Sárvári járásban lévő Bögötén. A Digitális Agrárakadémia (DAA) képzésén ezúttal egy igazi családi gazdaságot mutattak be, ahol több mint egy évtizede használnak okos eszközöket és precíziós technológiát. Szabó Tibor és felesége, Szabó Tiborné 700-800 hektáron gazdálkodnak, és főként kukoricát, búzát, szóját, valamint repcét termesztenek. Szabó Tiborné a telephelyükön tartott tájékoztatójában elmondta, hogy 1990-ben vásárolták az első földeket, amelyek mérete 1993-ban 70 hektárra, 2000-ben 300 hektárra, 2005-ben pedig 700 hektárra bővült. Jelenleg a gazdaságuk hét család megélhetését biztosítja. A földek minősége bár változó, de az elmondható, hogy a termőréteg vastagsága 20 és 40 centiméter között van.

Szabó Tiborné az egyik nemrégiben vásárolt traktor előtt

Első traktorjukat, amely már alkalmas volt a precíziós gazdálkodásra, még 2008-ban vásárolták, azóta a géppark mérete jelentősen megnőtt, hiszen más mellett több amerikai gyártmányú traktorral, kombájnnal, rakodóval, kultivátorral, lazítóval, trágyaszóróval, bálázóval és vetőgéppel is rendelkeznek a szárítógép mellett. A helyspecifikus gazdálkodásra alkalmas gépeiknek is köszönhetően csupán három alkalmazottat foglalkoztatnak. A kombájn például hozam- és nedvességmérővel is felszerelt, de hozamtérképeket is készítenek műholdképek segítségével. A helyszíni bejáráson Szabó Tibor nagyon büszkén mutatta meg a két magtárjukat, amelyekben 8000-9000 tonna búzát is tárolhatnak. A földeket egyébként forgatás nélküli technológiával művelik – hangzott el. A legnagyobb nehézségnek a szakképzett munkaerő hiányát, valamint a jelentős vadkárt említették.

A repce átrakodása az udvaron parkoló kamionokba

A rendezvényen felszólalt Kecskés Zsolt, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatás-értékesítési igazgatója, aki bemutatta cége tevékenységét és a Szabó család birtokán nyújtott támogatásukat. Mint elhangzott, jelenleg a gazdák a modern gépek teljesítményének 20-30 százalékát használják csak ki, ezért nagyon fontos szerepe kell, hogy legyen a képzésnek.

Az előadók balról jobbra: Aponyi Ferenc, Szabó Tiborné és Kecskés Zsolt

Az előadások Aponyi Ferenc, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szaktanácsadójának felszólalásával folytatódtak. A szakértő az előadásában bemutatta a precíziós gazdálkodás gyakorlatát, a mezőgazdasági fejlődés hazai és nemzetközi mérföldköveit, valamint a technológia fejlődését. Külön beszélt az adatok gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának fontosságáról, valamint a tápanyagutánpótlásról. A jövő kapcsán megjegyezte, hogy az egyre több adat egyre pontosabb eredményekhez vezet, így az önvezető járműveket is hatékonyabban tudják majd kihasználni a gazdák. A pontosabb fajtakiválasztás a haszonnövényeknél pedig hozzájárulhat a környezet- és a talaj állapotának fenntarthatóságához.