Egy egészen különleges helyszínen folytatódott a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatóüzemi programsorozata 2022. november 18-án. A Somogy megyei Csurgón és a települést övező vidéken több százezer fenyőt nevelnek évente, amelyekből nem csak a hazai, de a külföldi piacra is jut.
Bodrogi Vazul, az Ifjú Gazdák Somogy megyei Gazdakörének elnöke a teljes munkafolyamatot bemutatta
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi szervezetei, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös programja a csurgói Szőlőhegyen kezdődött, ahol az érdeklődők bejárhatták Bodrogi Vazul tíz hektáros fenyőültetvényét. Az Ifjú Gazdák Somogy megyei Gazdakörének elnöke a teljes munkafolyamatot bemutatta, így volt fenyővágás, kötözés és hordás is az esős idő ellenére. A rendezvény Porrogon, a művelődési házban folytatódott, ahol előadások hangzottak el. Győrffy Balázs, a NAK elnöke a köszöntőjében felhívta rá a figyelmet, hogy a jövő évi agrártámogatási rendszer megváltozik, és ez döntési helyzet elé állítja a gazdákat. Az elnök azt javasolta, mindenki gondolkodjon előre, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozó helyzethez, valamint keresse falugazdász kollégáit.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke tájékoztatta a gazdákat
Madarász Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a Somogy és Zala megye által határolt vidék a magyarországi karácsonyfa termesztés fellegvára. A Csurgó körül – egy 30-40 kilométer sugarú körben – lévő földeken már évtizedek óta foglalkoznak fenyőültetéssel, és évente több százezer fát termelnek a külföldi, valamint a hazai piacra. Erre azért van lehetőség, mert a talaj és a mikroklíma is alkalmas a fenyőfélék termesztésére: a vidék – a Zalai-Dombság déli, a Dráváig tartó része – egyébként a tengerszinttől mérve 170-200 méter magasan fekszik és jellemzően barna erdőtalaj takarja. A környéken egyébként főként hagyományos lucfenyőket, ezüstfenyőket és nordmann fenyőket termeszt az ezzel foglalkozó mintegy 170 gazda.
Több százezer fenyőt értékesítenek a Somogy megyei gazdák évente
A hazai piac mellett jelentős mennyiségű magyar fenyőt exportálnak még Romániába, Szlovákiába, Franciaországba és Olaszországba is. Ugyanakkor a magyar piacból való részesedésük sem elhanyagolható, hiszen, ha az ünnepek közeledtével valaki Budapesten vásárol karácsonyfát, akkor 70 százalék esélye van arra, hogy somogyi fenyőt vesz. Madarász Zoltán kiemelte, hogy a természetvédelmi aggályokkal ellentétben a fenyőket nem a természetes erdőből vágják ki, hanem a gazdák maguk ültetik, nevelik és értékesítik azokat. A termelők egyébként több tízezer fát számláló táblákkal rendelkeznek az ültetvényeken, és amikor egy-egy fát kivágnak, akkor azt pótolják is. A környéken persze nem csak kifejlett fákat, hanem magról nevelt csemetéket is értékesítenek. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a műfenyő sokkal környezetszennyezőbb, mint az élő karácsonyfa. A műfenyő előállítása, majd hulladékként való kezelése is sokkal nagyobb ökológiai teherrel jár, mint élő társaiknál. Ráadásul ma már komposztot vagy mulcsot is készítenek az elszáradt karácsonyfákból, amit aztán sokféleképpen lehet hasznosítani – mondta.
Simon Szabina, a MATE tanszéki mérnöke a drónok szabályozásáról is beszélt
Simon Szabina, a MATE tanszéki mérnöke, növényvédelmi drónpilóta a mezőgazdasági drónok felhasználásának néhány alapfogalmával kezdte előadását, majd bemutatta az eszközökre vonatkozó jogszabályokat és az etikai követelményeket. A mezőgazdasági felhasználás kapcsán kifejtette: a drónok elterjedését ösztönzi, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok és a mind drágább alapanyagok miatt az indokolatlan vegyszerhasználat egyszerűen nem folytatható. Ugyanakkor a növénytermesztés hatékonyságát képtelenség növelni permetezés nélkül, így pontosabb kijuttatásra és célzott beavatkozásra van szükség. A drónokat fel lehet szerelni például olyan kamerákkal, amelyek az infravörös tartományban érzékelnek, így az emberi szemmel nem látható problémákat, betegségeket is feltárják. A vegyszerek kijuttatására pedig speciális szórófejeket használhatnak, amelyek jelentősen csökkentik a felhasznált mennyiséget. Ezek a „képességek” már célzott, precíz és hatékony foltkezelést tesznek lehetővé, és a segítségükkel meg lehet spórolni a felhasznált víz átlagosan 90 százalékát és a növényvédőszer felét.
A résztvevők előadást hallhattak még Takács Tibortól a permetező drónok használatának előnyeiről, valamint Kránitz Józseftől arról, hogy milyen előnnyel jár a növények egészségi állapotának felmérése multispektrális és hőkamerás szenzorokkal.