A Közös Agrárpolitika (KAP) legfrissebb eredményeiről, valamint a mezőgazdaság aktuális folyamatairól, kihívásairól és megoldásairól tartott előadást december 8-án Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán Nagy István agrárminiszter, óvári gazdász. A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés 6-os csoportja igen aktív érdeklődést mutatott az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere iránt.
A két órás programon egy kötetlen beszélgetés során kiemelt figyelmet kaptak az agrárdigitalizáció és az öntözésfejlesztés kérdései, „A Megújuló vidék megújuló agrárium program” pályázati lehetőségei, a terménypiac kihívásai, valamint a 21. századi mezőgazdasági vállalkozások kilátásai.
Nagy István elmondta, hogy az elmúlt hetek legfontosabb eseménye a KAP Stratégiai Terv elfogadása volt az Európai Unió brüsszeli központjában, ami hosszú, tartalmas és kemény tárgyalássorozatok után teszi lehetővé Magyarország számára, hogy a gazdálkodók érdekeit figyelembe véve oszthassa el az európai uniós támogatási pénzeket.
A 2023-tól érvényes kifizetési rendszer egyik lényeges változása, hogy az összes elköltött pénz több mint 30 százaléka környezetvédelmi célokat kell, hogy szolgáljon.
Nagy István agrárminiszter Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán beszél a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés 6-os csoportjával
Fontos, hogy az elfogadás eredményeként 2027-ig biztosítva van az agáripar és az élelmiszeripar finanszírozása, az összeg mintegy háromszor annyi, mint a megelőző 7 éves ciklusra megállapított tétel. Megmarad a 2 pillér a támogatási rendszerben, viszont jelentős változás, hogy a gazdák önkéntesen vállalható kötelezettségekkel növelhetik a hektáronkénti beérkező összeget az Eco-scheme elemek hozzáadásával. Ezzel a környezetvédelmi feltételek közül szabadon választva dönthetik el, mit és hogyan tesznek meg a gazdálkodási gyakorlatukban, jelentős szabadságot kapva – fogalmazott.
Lényeges, hogy nincs degresszió, valamint az, hogy 300 hektárig vehetik igénybe a fiatal gazda támogatást a jelentkezők. Fontos az AKG támogatás mértékének megnövelése, ahogy az a komoly vállalás is, hogy a magyar szántóföldek 10 százaléka 2027-re ökogazdálkodás alá vont terület lesz.
Szakma, támogatások, kihívások: Nagy István számos, a mezőgazdaságot érintő kérdésről beszélt
Az Európai Unió és az Agrárminisztérium célja a gazdák versenyképességének javítása, hogy az 1 hektárról előállított jövedelem legalább 862 euró legyen. Sokat kell tenni azért, hogy az alapanyagtermelés mellett, ahelyett nagyobb hozzáadott értékű, magasabb szinten feldolgozott termékeket állítson elő a magyar gazdatársadalom, hogy a hatékonyságuk és az anyagi helyzetük is javulhasson. Hazánk az egy hektárra számolt mezőgazdasági kibocsátásban az EU első 3 országa között található, ám a hozzáadott érték nincs meg hozzá, csak az EU-s átlag 53 százalékát tudja megvalósítani Magyarország. Ezen változtatni szükséges, a terv része, hogy 15 milliárd euróra növeljük meg az exportunkat.
Az összes támogatási pénz több mint 5300 milliárd forint, ami hatalmas lehetőség a magyar gazdák számára, hogy gazdaságélénkítő döntéseket hozzanak és elősegítsék a mezőgazdaság technológiai fejlődését.
Részletezte a gazdálkodók hektáronkénti területalapú – várhatóan 147 eurós – alaptámogatása feletti többletjuttatási lehetőségeket. Az 1 és 10 hektár közötti gazdaságok hektáronként további 80, míg 10 és 150 hektár között – ha a gazdaság mérete nem haladja meg az 1200 hektárt – további hektáronkénti 40 eurót kapnak. A fiatal gazdák területalapú többlettámogatása is emelkedik várhatóan 92 euró hektáronkénti összeggel, és 300 hektáros családi gazdasági birtokméretig számíthatnak erre az alaptámogatáson felül. A miniszter kifejtette, hogy szerencsés, mert a magyar agrártermelők és más piaci szereplők képviselőivel lehetett egyeztetni a tervről, és úgy véli, olyan kompromisszum született, amely az uniós és a hazai elvárásoknak is megfelel.
Fontos döntésnek nevezte, hogy a Közös Agrárpolitika második pilléréből – a beruházások finanszírozását is szolgáló alapból – a maximális 20 százalékot csoportosították át az első pillérbe, amivel az volt a szándék, hogy a hazai gazdálkodóknak a lehető legtöbb támogatást tudják területalapon kifizetni. A második pillérben pedig a nemzeti társfinanszírozás mértékének 80 százalékra emelése jelent történelmi forrásbőséget. Óriási dolog, hogy a magyar kormány több mint 2294 milliárd forintot tesz hozzá a brüsszeli forrásokhoz, amivel 2027-ig több mint 5300 milliárd forintra emelkedik az agrártámogatások összege. A nemzeti társfinanszírozás biztosítja, hogy a mezőgazdaságunk utolérje Európát – mondta.
Közel 50 résztvevő volt jelen Mosonmagyaróváron a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés december 8-i programján
A lehetőségek KAP stratégiai terve és a jövő szigorodó feltételei
Az Európai Bizottság által elfogadott KAP stratégiai tervet a miniszter a lehetőségek tervének nevezte. A helyes megvalósításával a magyar élelmiszergazdaság hatékonyabbá teheti a termékelőállítást, és 15 milliárd euróra növelheti az exportot, valamint ott van benne a garancia arra is, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható marad.
A távolabbi EU-s tervek szerint 40 százalékkal kevesebb növényvédőszerrel és 50 százalékkal kevesebb műtrágyával kell majd megoldani a gazdálkodást, ahogy a gyógyszerfelhasználás mértéke is csökkenni fog az állattartásban.
Arról is beszélt, hogy az országot járva nagy öröm látni a megújuló agráriumot, a beruházásokkal elöl halad a brojler csirke ágazat, szépen fejlődik a tojástermelés és a sertéságazat is kezd lábra állni. Komoly kihívásokkal küzdenek viszont a hátrányos helyzetük miatt a víziszárnyas ágazat termelői, nekik is több változtatásra van szükségük az életben maradás érdekében. Elmondta, hogy a jövő állata a juh, mert bár nehéz feladat tenyészteni és tartani, mert egy meghatározott folyamatokat és feltételeket igénylő életformát kíván, de az európai társadalom átalakulása miatt egyre nő az igény a juhhúsra. A tartás optimalizálása érdekében fontos, hogy ne kelljen legeltetni, lehetőség szerint hodállyal, legelőkertes megoldással érdemes juhokkal foglalkozni. A hatékony és precíziós állattartás példájaként megemlítette a Kocs település határában található modern szarvasmarhatelepet, ahol a közel 800 tejelő tehénnel dolgozó rendszerben szinte minden digitalizált és robotizált, a fejés és az abrakolás is automatizált megoldással valósul meg.
A növényvédelem és az vízgazdálkodás változásai
Nagy István szerint a szántóföldi növényvédelem alapjaiban fog megváltozni, ahogy a drónos megoldások egyre elterjedtebbek lesznek. Ebben erős érv a kezelés hektáronkénti költsége, ami alacsonyabb, mint a hidas permetezőének. A drónok előretörése sokat változtat majd a gazdálkodás gyakorlatán – mondta. Kitért az öntözésfejlesztés témájára is, mert a vízgazdálkodás többféle szempontból is kiemelt jelentőségű: egyrészt öntözővízhasználatot jelent, másrészt ökológiai szempontból is jól kell bánni a vízzel, ezért támogatják az árasztásos művelést, a fokgazdálkodást, valamint azt, hogy a belvíz megjelenése esetén a gazdák ne vezessék el azt a területükről, maradjon ott, jusson vissza a talajba, a felszín alá. Sajnos a talajvízszint sok helyen 1,5 – 2 métert is csökkent, ezen figyelmes és okszerű vízgazdálkodással kell javítani. Kiemelt feladatnak nevezte, hogy bő víz esetén a csatornákban tárolni lehessen azt, valamint, hogy az iszap ne veszélyes hulladék legyen, hanem talajtermékenységet fokozó anyag.
A 2023-as tavasz egyik nagy programja lesz a csatornák kiásása, hogy legyen mód teletölteni azokat vízzel.
Nagy István agrárminiszter, óvári gazdász volt a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés előadója
Nyomatékosan felhívta a termelők figyelmét arra, hogy fúrt kútról ne öntözzenek, az ne legyen a gazdálkodási gyakorlat része, mert veszélyezteti az ivóvízbázist. A cél, hogy az öntözés betárazott felszíni vizekből valósulhasson meg. Kifejtette: nem biztos, hogy a kukorica a jövőben is annyira meghatározó marad a Dél-Alföldön, helyette inkább a ciroktermesztés lehet hatékony, vagy az, hogy ne legyen őszi kapás a vetésforgóban. A klímaváltozással párhuzamosan, arra reagálva muszáj a gazdáknak is változni, hogy megmaradjanak az ágazatban, működőképes vállalkozásokat üzemeltetve.
Szabályok is segítik a hatékony hazai termelési gyakorlatot
A magyar mezőgazdaság nagy lehetősége most van az előrelépésre, ennek fontos része a gazdaságátadás segítése, valamint a termelői együttműködésekről szóló törvény. Lényeges, hogy a feldolgozóipar csak megfelelő alapanyagok és árak megléte esetén üzemelhet, amire Dániából hozott példát: ott az érdekérvényesítés és az összefogás hatására a termelés, a feldolgozás és a kiskereskedelem területeiről is érkezik bevételük a gazdáknak, így közös érdek a legjobb hatékonyság.
Az agrárjövőt meghatározó feltételekről és lehetőségekről is sok szó esett
Hatalmas lehetőség és érdemes elgondolkodni a gazdáknak a szén-dioxid kvóta iparágon, amellyel tőzsdék, ügynökök és szolgáltatások is foglalkoznak. A miniszter azt tanácsolta a szakmérnök hallgatóknak, ha új, jövedelmező tevékenységet szeretnének a gazdaság mellé csatolni, érdemes a technológia legfelső szintjét is használni, ezért nem szabad kihagyni a szén-dioxid kvóták biztosította lehetőségeket.
A kétórás programon a mosonmagyaróvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés 6-os csoportjának tagjai sokat kérdeztek és érveltek, több szakmai összefüggés felvetésével igyekeztek megoldásokat és válaszokat találni az őket foglalkoztató kérdésekre.
A legutóbbi programhoz hasonlóan Nagy István 2022. decemberi látogatása is fontos és hasznos volt az óvári képzésen, ezúton is köszönjük a szervezést, a részvételt, a beszélgetést és a közös gondolkodást a magyar mezőgazdaság fejlesztéséről.
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést vezető Dr. Vona Viktória szervezésében egyre több hangsúlyt kap a gyakorlati tudás
Vár Óvár: gyakorlatban és lendületben a hatodik csoport
Dr. Vona Viktória szakvezetésével a képzés alkalmainak többségén gyakorlati élményt és ismereteket mutatnak be, hogy minél több jó precíziós gazdálkodási folyamat alakulhasson ki Magyarországon.
Az eddigi csoportok sikerei után, a rekordévet hozó 55 fős, 5-ös után a 2022-2023-as, sorrendben a hatodik csoport tagjai is kiterjedt gyakorlati és szakmai tapasztalatokat szerezhetnek Óváron.
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésén gyakorlattal, interaktív, szakmai tudással és új ismeretekkel várjuk az egykori és a leendő óvári gazdászokat is – mondta a szak vezetője, Dr. Vona Viktória.
A gyakorlati eseményeken növényvédelmi, tápanyaggazdálkodási és talajszelvény bemutatók is vannak, ezek szervezésében Dr. Kukorelli Gáborral, a növényvédelmi szakmérnök képzés szakvezetőjével közösen dolgozunk azon, hogy a precíziós növénytermesztési módszerek valóban használható formában jelenjenek meg a hallgatóknak. A szakmérnöki képzéseken az együtt töltött időben minél több gyakorlati, kézzelfogható, kipróbálható eszközt, gépet és megoldást élményszerűen, élesben megmutatunk az Óvárra jelentkezőknek. Jó hangulatban, valódi, használható technológiai tudást adunk a nálunk csapattá kovácsolódó társaságoknak, amivel javíthatják a gazdálkodási gyakorlatuk hatékonyságát – mondta szakvezető.
A jelentkezés részleteit ide kattintva olvashatod:
https://felveteli.sze.hu/precizios-mezogazdasagi-szakmernok-1
További olvasnivaló az 5-ös csoport tagjaival készített beszélgetésekből és a képzésről:
Gyakorlat és rekordév az 5-ös óvári precíziós szakmérnök csoportban
Pataki Márta, Veszprém megyei független szaktanácsadó
Deák Richárd, a Somogy megyei Határőr Zrt. termelési igazgatója
Dr. Weisz Miklós gazdálkodó, szaktanácsadó, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA vezetője
Szakma, gyakorlat és rekordlétszám az 5-ös óvári precíziós szakmérnök csoportban
Labant Attila, a Növénypathyka Kft. ügyvezetője, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke Somogy megyéből látogatta a hat hetes képzés alkalmait.
Molnár Dániel Zsolt gödöllői gépészmérnök a Győr-Moson-Sopron megyei Gyóró községből járt át Óvárra.
Gyakorlatközpontú képzéssel zárt az 55-ös óvári csapat
Az 5-ös csoport képzésének utolsó, pénteki napja az agrárminiszter csúcsszakmai előadásával kezdődött a Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ előadótermében 2022. március végén. Dr. Nagy István óvári gazdász elképesztő hatású és minőségű bemutatót adott a világ és a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Pontos és logikus jelentést tárt fel az agráriumban dolgozók számára meghatározó átalakulások és a változások hatásairól.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport