Nemzetközi szintű szaktanácsadás és aktív mintagazdasági hálózat Óváron

A korábban a Digitális Agrárakadémia oldalain Dr. Kukorelli Gábor egyetemi adjunktus és Dr. Húth Balázs egyetemi docens munkáját is megismerhettük, ezúttal újabb szakemberrel beszélgettünk a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karáról. Az Élelmiszertudományi Tanszék kötelékében tanít és kutat Dr. Vér András, aki a szaktanácsadás tématerületein erősíti az egyetem tevékenységét. Az agrárdigitalizáció, a mintagazdaságok, a nemzetközi projektek, valamint a modern agrártudás átadásáról is fontos részleteket mondott el. (Mivel András tanítványa voltam a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésen, közvetlenül ismerjük egymást és tegeződünk – a szerkesztő)

Hogy érzed magad Óváron, mivel foglalkozol? Mit látsz az általad aktívan alakított szakterületeken?

Régóta kötődöm az egyetemhez és Óvárhoz, 2001-ben kezdtem itt a tanulmányaimat, általános agrármérnök szakon végeztem 2006-ban. Az utolsó években egyre jobban elkezdett érdekelni a szaktanácsadás témaköre. Többször voltam külföldön agrárkamaráknál és szaktanácsadói szervezeteknél, ezalatt pedig megtetszettek a kapcsolódó ismeretátadási rendszerek.

Leginkább Ausztriában fogott meg az élmény, ahol a burgenlandi agrárkamaránál dolgoztam 3 hónapon keresztül. Amikor aztán megvédtem a diplomamunkámat és végzett óvári gazdász lettem, munkába álltam intézeti mérnökként az akkori Szaktanácsadó és Továbbképző Intézetben. A témaválasztás egyértelmű volt, mert azzal a területtel foglalkozhattam, amit az egyetemi tanulmányaim alatt megszerettem. Ezzel párhuzamosan elkezdtem a 2 éves szaktanácsadó szakmérnöki képzést, ezalatt pedig újabb külföldi megbízatáson vehettem részt. Közel 3 hónapig voltam Tirolban, a helyi agrárkamaránál, Innsbruckban. Ott írtam meg a diplomamunkámat az osztrák és a magyar szaktanácsadási rendszer összehasonlításából. Még jobban elmélyültem a témában, még jobban megtetszett, ezért úgy döntöttem, maradok az óvári karon, ahol a szaktanácsadás területén dolgozom és kutatok tovább. Akkor az intézet igazgatója Dr. Cser János volt, az ő témavezetésével kezdtem el a doktori tanulmányaimat. Az osztrák és a magyar szaktanácsadás összehasonlítását bővítettem ki, ebben azóta is aktívan részt veszek. Ezt követően a szaktanácsadási rendszerek vizsgálata mellett, a nemzetközi mintagazdaságok vizsgálatával és kutatásával is foglalkozom, több futó nemzetközi projektünk is van a témában. A szaktanácsadás, az ismeretátadás és mintagazdaságok szerepét számos esetben az AKIS-en (Agricultural Knowledge and Innovation Systems) keresztül vizsgáljuk és kutatjuk.

A helyzetem azért is szerencsés, mert a tapasztaltakat igyekszem interaktív formában átadni a hallgatóknak, mindeközben pedig több nemzetközi projektben is meg tudjuk valósítani, tovább tudjuk fejleszteni ezeket a gyakorlatokat. Intézményünk gondozásában működik egy mintagazdasági hálózat, melynek koordinálása által napi szinten kapcsolatban vagyok a vállalkozói szférával, a gazdálkodókkal és a szaktanácsadókkal. Így aztán komplex képet kapok arról, hogy a különböző célcsoportoknak milyen igényeik vannak. Ezeket igyekszem a hallgatóknak gyakorlati példákat használva oktatni és átadni. Azt vallom, hogy a legfrissebb globális információkat kell megmutatni nekik, hogy egyből azzal találkozzanak, ami a témakörben releváns és aktuális.

Milyen körülmények között végzitek a kutatásokat és az oktatást?

Az egyetemi infrastruktúra hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ez érinti az eszközállományt is. A laborhálózat kiválóan bővül és modernizálódik, ami lehetőségeket nyit a vállalati megbízásokra, valamint a nemzetközi és a hazai kutatási projektek feladatainak elvégzésére is. Nagyon fontos a hallgatók szempontjából is, hogy megfelelő technológia áll rendelkezésre, mert ez bővíti a kínálatot a diplomadolgozatok témái, a posztgraduális és a doktori képzések terén is. Ezáltal pedig jelentős kutatási eredményeket lehet elérni Mosonmagyaróváron.

Természetesen nem csak ez a fontos, a külsőségek is számítanak. Látványosan megújult a vár és a környéke, az egyetemi épületek infrastruktúrája is. A várkert fejlesztésében egy osztrák–magyar projekttel mi is aktívan részt vettünk: tanösvényt alakítottunk ki, természetpedagógiai eszközöket, kültéri oktatótermet létesítettünk. Ezek színesítik a rendszeres tudásátadás lehetőségeit a karon.

Ezeken kívül a Covid-járvány ráerősített arra, hogy mekkora jelentősége van a különböző online platformok, a digitális rendszerek használatának, amiket nap mint nap alkalmazunk a kapcsolattartásban a tudományos és az oktatási területen is. A mostani online beszélgetésünk előtt fél órával még a német, az osztrák és a svájci kollégákkal egyeztettünk egy kutatási projekt megvalósításáról, természetesen online formában. A digitalizáció lehetőségei pedig a hallgatók számára is elérhetőek, kinyílt a világ, pillanatok alatt egyeztetni tudunk európai és azon kívüli kollégákkal, szakemberekkel is. Egy korábbi projektben például Új-Zélandon vehettem részt különböző mintagazdasági rendezvényeken, az ottani szaktanácsadást tanulmányozva. Az ott szerzett kapcsolatok azóta is aktívak, csak az eltérő időzónák nehezítik a kommunikációt.

Hogyan kapcsolódnak be a hallgatóid az általad oktatott tárgyak hatására a tanulásba, a fejlődésbe?

A szaktanácsadás és a szaktanácsadás módszertana tantárgyak tartoznak hozzám, ezeket igyekszem a hagyományostól eltérően, unortodox módon oktatni, különböző interaktív gyakorlatokon keresztül bemutatni a hallgatóknak.

Az életben, élesben előforduló példákkal tanulják meg a szaktanácsadás gyakorlati működését. Az órákon olyan interaktív feladatokat végeznek, amelyekbe bevonódva ők maguk is részt vesznek.

A „Learning by doing” módszert szeretem alkalmazni erre, viszonylag kevés diavetítéses előadást tartok, mert azt vallom, hogy azt a tudást a könyvből is meg lehet tanulni. Ám akkor, ha a hallgatók saját maguk végzik a feladatokat és a rávezető gyakorlatokon keresztül látják meg az ismeretszerzés értelmét, jobban beépül a tudás. Így a saját bőrükön tapasztalják meg, hogyan érdemes a gazdákkal egyeztetni, az időmenedzsmentet szervezni, a kommunikációs helyzeteket kezelni. Az élményalapú tanulás sokkal hasznosabb és jobban megmarad bennük. Több olyan projektben veszek részt, ahol például az interaktív innováció, a szaktanácsadói munka, a képzési rendszerek kutatása zajlik, minden évben vannak ezekhez kapcsolódó rendezvényeink. Franciaországban egy „Train the trainer” képzés során arra tanítottak minket, hogyan érdemes az újításokhoz kapcsolódó információkat átadni a gazdáknak és a szaktanácsadóknak. A cél az volt, hogy az ott tanult ismereteket a résztvevők hazavigyék az országaikba és továbbadják a saját célcsoportjaik számára. Mi ezt egy az egyben beépítettük a graduális és a posztgraduális oktatásba. Fontos, hogy az erre nyitott hallgatóknak a nemzetközi projektjeinkben lehetőségük van kimenni külföldre és ott, a gyakorlatban megnézni, hogy működik a szaktanácsadás folyamata.

Milyen módon jelenik meg a tevékenységeitekben az adatalapú mezőgazdaság?

Több nemzetközi projekt is folyamatban van, amely releváns lesz az adatalapú mezőgazdaság számára. Például 2022-ben nyertünk el egy Horizon Europe projektet az olaszországi Pisai Egyetem (Università di Pisa) vezetésével, amelyben egy digitalizációs agrárökoszisztéma kialakítása az egyik cél. Ezen belül több Living Lab egységet, vagyis élő laboratóriumokat hozunk létre. Nagy büszkeségünk, hogy egyetlen magyar partnerként a Széchenyi István Egyetem vesz részt a programban.

Hatalmas segítség a megvalósításban a meglévő és működő mintagazdasági hálózatunk. Ezek a gazdaságok nyitottak az együttműködésre, jól tudunk közösen dolgozni. A projektben óriási jelentőséget kap az adatalapú mezőgazdaság.

Az új pályázati kiírások sok esetben lehetőséget adnak arra, hogy a mintagazdaságokat gyakorlati partnerként (Practice partner) vonjuk be a programba. Ezáltal nemcsak alapvető együttműködésre és adatszolgáltatásra kérjük meg őket, hanem komoly költségvetéssel, tevékenységi és felelősségi körrel járó részvételre is.

Kiváló lehetőség ez a mintagazdaságainknak, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi agrárinnovációs vérkeringésbe, és ezzel még jobban meg tudjuk mutatni, mekkora jelentősége és milyen előnye van az adatalapú gazdálkodás gyakorlatának.

Milyen további kísérletekkel és vizsgálatokkal foglalkozol?

Több ilyen is van, a korábban említett pályázati megbeszélésen például arról szólt, hogy a német, az osztrák és a svájci kollégákkal kialakítunk egy modulrendszert a szaktanácsadói képzésre, ami abban lesz a szakemberek segítségére, hogyan fordítsák le az innovációkat a gazdálkodók nyelvére. A cél, hogy a precíziós gazdálkodással kapcsolatos információk minél hatékonyabban és érthetőbben épüljenek be a gazdálkodók tudásába és termelési gyakorlataiba. Ehhez kapcsolódóan tervezünk „Train the trainer” képzéseket megvalósítani Németországban, Svájcban és Magyarországon, majd ezek eredményeit és bevált megoldásait átadjuk a magyar szaktanácsadóknak.

Ezen kívül két további projektünkben foglalkozunk a klímaváltozáshoz kapcsolódó új tevékenységekkel, ezeket vizsgáljuk meg szaktanácsadói oldalról.

Megnézzük, milyen új kihívásokkal szembesülnek a termelők és a szaktanácsadók az extrém időjárási körülmények miatt, majd megoldásokat és válaszokat igyekszünk adni ezen hatások kezelésére. Egy másik projektünkben egy európai szintű mintagazdasági rendszert alakítunk ki, ami ugyancsak a klímaváltozásra és a környezet vizsgálatára alapul.

A 7 éves programban Pilot demo farmokat vizsgálunk Európa-szerte, Magyarországon 25 gazdaság vesz részt rendszeres adat és információszolgáltatással, melynek köszönhetően a gyakorlatban hasznosítható előnyökhöz jutnak hozzá a gazdálkodók.

A németországi Hohenheim Egyetemmel (Universität Hohenheim) is van egy olyan projekt-együttműködésünk, amelyben a természetalapú megoldásokat kutatjuk mintaterületek kialakításával angol, holland és dán partnerekkel közösen. Az együttműködésben a Kínai Agrártudományi Akadémia (Chinese Academy of Agricultural Sciences) is részt vesz.

A több országban végzett vizsgálatok magyar mintaterülete a Szigetköz, itt nézzük meg, milyen természetalapú megoldásokat alkalmaznak a helyi szakemberek és termelők. Fontos kutatási szempont, hogy ezeken belül milyen társadalmi és gazdasági átalakulási lehetőségek mutatkoznak.

A végeredmény pedig akkor lesz előremutató, ha a gyakorlatban is hasznosulnak az eredmények, továbbá a hallgatóink is részt vesznek az ilyen típusú együttműködésekben.

Jelenleg 6 nemzetközi kutatási projektet vezetek intézményi szinten, mindegyiknél nyitott kapuk és komoly nemzetközi lehetőségek várják az érdeklődő hallgatókat. Az i2connect projektben például nyári egyetemet szerveztünk Görögországban, amelyen két tucat hallgató vett részt Európa különböző országaiból. A diákokon kívül pedig a Baltikumból szaktanácsadók is érkeztek az 5 napos képzésre, ami további együttműködési lehetőségeket kínál az óvári hallgatók számára. Az idei nyáron Németországban, jövőre Írországban tervezünk nyári egyetemet, amelyekre a jelenlegi és a leendő hallgatóink is jelentkezhetnek.

Fontosnak tartom, hogy az egyes szakmai témák iránt érdeklődő hallgatókat olyan plusz képzési lehetőségekkel tudjuk segíteni, amelyek egyelőre Magyarországon még nem általánosak.

Milyen szakmai terveid vannak a következő néhány évre?

Az egyik legfontosabb a projektjeink minél magasabb szintű megvalósítása. A szaktanácsadás és a mintagazdasági rendszer kutatási területeinek természetesen vannak leágazásai. A különböző AKIS rendszerek, az agrár tudásátadás és innovációs folyamatainak vizsgálata és fejlesztése, a szaktanácsadási módszerek még hatékonyabbá tétele mind fontos. Izgalmas terület még a gazdálkodókkal folytatott kommunikáción belül a mintagazdaságok bemutatóinak szerepe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában és szakembereivel közreműködve éppen egy „Szaktanácsadói alapismeretek” című könyv átdolgozásán tevékenykedünk.

További izgalmas téma a szaktanácsadásban a facilitátori tevékenység megjelenése. Ez Európában még nem igazán terjedt el széles körben, de nagyon sok jó példát láttunk rá például Új-Zélandon, ahol nincs olyan szintű szaktanácsadási rendszer, mint Európa több országában.

Ugyanakkor a csendes-óceáni országban nagyon markáns hangsúlyt helyeztek a facilitátorok képzésére, akik segítik és még hatékonyabbá teszik a gazdák közötti információcserét. Ezek a szakemberek különböző gazdálkodói csoportokat alakítanak, aztán a háttérben maradva támogatják a tapasztalatcserét és kommunikációt a termelők között. Olyan bizalmi légkört és rendszert alakítanak ki, ami lehetővé teszi a lehető legjobb információcserét és együttműködést. Több vizsgálat is bizonyítja ezeknél a csoportoknál, hogy a facilitátor aktív részvételét követően komoly növekedést tudtak elérni a gazdálkodók a termelési eredményeikben. Azt jósolom a jövőre nézve, hogy a szaktanácsadóknak egyre inkább fel kell venniük és meg kell tanulniuk alkalmazni azokat a gyakorlatokat, amelyeket a facilitátori tevékenység során végeznek a szakemberek.

Milyen képzéseken találkozhatnak veled a jelenlegi és a leendő hallgatók?

A graduális és a posztgraduális képzésen egyaránt oktatok, a nappali, a levelező és a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki szakon is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte minden szakterület esetében fontos a szaktanácsadás, mint interdiszciplináris tudományág. Ezért buzdítom azokat a hallgatókat, akik nyitottak a kapcsolatok kialakítására, és szeretik, szeretnék betölteni a hatékony tudásátadói szerepet a kutatói világ és a gyakorló gazdák között, vegyék fel velem a kapcsolatot, mert biztosan találunk számukra olyan hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségeket, amelyekben bővíteni, mélyíteni tudják az ismereteiket. Óváron nagyon perspektivikus az élelmiszeripari képzés, ebben is nagy jelentősége van a szaktanácsadásnak, ahogy az osztatlan agrármérnök és a mezőgazdasági mérnök szakon is. A környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó szakok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak, ezen kívül az agrárdigitalizációval foglalkozó képzéseink népszerűsége is növekszik.

Azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági gyakorlat a világon, Európában és Magyarországon is egyre inkább az agrárdigitalizáció irányát veszi fel, Mosonmagyaróvár pedig jó lehetőségeket kínál az ilyen irányú ismeretszerzésre és kutatásra is.

Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport