Az Európai Számvevőszék 2022. június 28-án közzétett jelentése szerint az Európai Bizottság (EB) nem használta ki a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket az Európa Unió Közös Agrárpolitikájára (KAP) vonatkozó adatok elemzése és a rendszer kialakítása során. A Bizottság ugyan nagy mennyiségű olyan adattal bír, amely a KAP kialakítása, monitoringja és értékelése szempontjából releváns, ám jelenlegi eszközei és adatai mégsem szolgáltatnak egyes, a megalapozott uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges alapvető információkat. Emiatt a Bizottságnak nem áll rendelkezésére elegendő bizonyíték a KAP szükségleteinek és hatásának átfogó értékeléséhez.
Az Európai Unió költségvetésének több mint egyharmadát, a 2014 és 2020 közötti időszakban 408 milliárd eurót kitevő KAP segíti az Európai Bizottságot a tagállamok tevékenységeinek támogatásában. Ezeknek a gyakran egymással is összefüggő célkitűzései az élelmiszer-termelés biztosításától és a környezetvédelem megerősítésétől a mezőgazdasági termelők megélhetésének fenntartásáig és a vidéki térségek fejlesztéséig terjednek. Annak meghatározásához, hogy a szakpolitikai eszközök hatékonyan kezelik-e ezeket a célkitűzéseket, a Bizottságnak számos forrásból van szüksége adatokra ahhoz, hogy megállapíthassa az egyes KAP-intézkedések és azok eredményei közötti ok-okozati összefüggést.
„Megalapozott politikai döntéshozatal nincsen adatok nélkül, és a nagy adathalmazok ma már a mezőgazdaság alap sztenderdjének tekinthetőek. Az Európai Bizottságnak javítania kell adatelemzését, és jobban kell élnie a nagy adathalmazok széles körű bizonyítékok alapján történő elemzésében rejlő lehetőségekkel” – nyilatkozta Joëlle Elvinger, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Akadályok, korlátok és okok
A Bizottság akadályokba ütközik az uniós tagállamokból származó adatok lehető legjobb felhasználása terén. Ezt főként az okozza, hogy a különböző tagállamokban a vonatkozó adatok nem egységes, szabványosított formátumban állnak rendelkezésre. Ez pedig megnehezíti megosztásukat és az újrafelhasználásukat.
A Bizottság azért is csak korlátozottan tudja összekapcsolni a különböző forrásokból származó gazdaságszintű adatokat, mert nincsenek ezt megkönnyítő rendszerek, például nincs az uniós gazdaságoknak egységes azonosítója.
Továbbá a tagállamok az adatokat olyannyira összesített formában küldik meg a Bizottságnak, hogy az korlátozza az azokból kinyerhető értéket.
A Bizottság ezenkívül nem gyűjt jelenleg elegendő adatot sem a mezőgazdasági inputanyagokról, például a műtrágyákról és a növényvédő szerekről, sem a környezetre kihatással lévő gazdálkodási gyakorlatokról.
Korlátozott mértékben fér hozzá a mezőgazdasági üzemekre és vállalkozásokra vonatkozó tagállami adatokhoz is, ami megnehezíti az uniós források elosztásának részletes áttekintését.
A vetés és a permetezés adatai különösen fontosak az agrárdigitalizáció során: nem csak a munkafolyamat előtt, hanem utólag is nagyon sok döntés támogatásában segíthetnek
Ezek lehetnek a változások és a fejlesztések
Az adathiány kezelése, a meglévő adatok jobb felhasználása és a KAP adatigényeinek kielégítése érdekében a Bizottság számos jogalkotási és egyéb kezdeményezést tett, amelyek elősegíthetik a jobb szakpolitikai elemzést. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) például továbbfejleszti az Unió fő mezőgazdasági igazgatási rendszeréből (IIER) származó téradatok Unió-szerte történő megosztásának lehetőségeit. A DG AGRI azonban továbbra is használ olyan hagyományos eszközöket is, mint az uniós országokból gyűjtött adatok manuális elemzésére szolgáló táblázatkezelők, és nem alkalmaz a nagy adathalmazokhoz kötődő olyan technikákat, mint a szövegelemzés és az automatizált adatkinyerés.
Továbbá nem rendelkezik automatizált vagy félig automatizált adatkezelési eszközökkel az ilyen adatok elemzésére, pedig a számvevők elemzése kimutatta, hogy tovább fokozható az automatizáltság, és az időigényes manuális eljárások kiváltása potenciális előnyökkel járhat.
A számvevők következtetése szerint a Bizottságnak jelentős játéktere van arra, hogy informatikai rendszereibe költséghatékony, fejlett elemzéseket és eszközöket építsen be és a szakpolitikai elemzéshez jobban felhasználja az adateszközöket. A közlemény szerint a Bizottság és a tagállamok által a KAP irányításához használt főbb informatikai rendszerek ritkán segítik prediktív vagy előíró jellegű, a tervezésben vagy a szakpolitika kialakításában felhasználható elemzéssel annak megértését, hogy mi várható, illetve mit hogyan lehet megvalósítani.
A jövőben sokkal több mezőgazdasági munkafolyamat kell, hogy az agrárdigitalizáció részévé váljon az Európai Unióban
Háttérinformációk
Világszerte egyre több szervezet mind növekvő mértékben alkalmazza a nagy adathalmazokra épülő technológiákat. Az agrárszektorban egyre gyorsabban terjed a digitális újítások felhasználása: az uniós mezőgazdasági üzemekre vonatkozó adatok létrehozása és gyűjtése különböző módszerekkel történik, többek között közigazgatási nyilvántartások és felmérések, mobilalkalmazások, műholdak, drónok és precíziós gépek segítségével. A nagy adathalmazok azonban a hagyományos adatfeldolgozó rendszerek számára túl összetettek és túl kiterjedtek, feldolgozásukhoz fejlett eszközök és nagy számítási teljesítmény szükséges. A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásai bizonyítékokon alapuló szemlélet követését írják elő, amelynek értelmében a szakpolitikai döntéseket a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján kell meghozni. A bizonyítékokon alapuló szakpolitika minden egyes szakaszában releváns adatokra van szükség, a tervezéstől és kialakítástól a monitoringig és az értékelésig. Az adatközpontú megközelítés révén jobban át lehet látni a mezőgazdaság környezeti hatásait, célzott szakpolitikákat lehet kidolgozni, és lehetővé válik adatközpontú monitoringrendszerek használata.
Az „Adatok a Közös Agrárpolitikában: kiaknázatlan maradt a nagy adathalmazok szakpolitikai értékelésre történő felhasználásában rejlő potenciál” című 16/2022. számú különjelentés a 2023-ban induló és a 2027 utáni KAP-ra nézve is releváns – írta az Európai Számvevőszék.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
SZE-MÉK 2021 precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport