Ma már rengeteg hasznos információval szolgálhat egy mezőgazdasági drón, amely jelentősen növelheti egy gazdaság teljesítményét. Azonban továbbra is igaz, hogy az agrárdigitalizációs megoldások önmagukban nem csodaszerek – mondta Sebők András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, drónpilóta 2022. október 27-én, Martonvásáron a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutató rendezvényén.
Sebők András, a MATE Környezettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa
A szakértő a „Távérzékelés a mezőgazdaságban” címmel tartott előadásában azt mondta: egy drónnal számtalan feladatot lehet ellátni, hiszen alkalmas – a megfelelő szenzorok, illetve kamerák birtokában – például zónatérképek, vegetációs index, hozambecslés vagy digitális domborzati modell elkészítésére, továbbá lehatárolásra és vadkárfelmérésre is, de akár a levegő minőségét, összetételét is megmérhetjük vele. Ugyanakkor a műholdakkal szemben a felhasználásuk sokkal rugalmasabb, hiszen a drónt akkor reptetjük, amikor akarjuk, és lényegesen jobb minőségű képekhez juthatunk a segítségükkel. A műholdképek ugyanis maximum 25-30 centiméteres pontosságúak, míg egy drón kamerájával akár 1-2 centiméteres pontosságot is lehet érni. A drón kamerája alkalmas például arra is, hogy a visszavert fény hullámhosszát mérje, így képes kiszűrni a beteg, a kártevőktől szenvedő vagy a tápanyaghiányos növényeket egy táblán.
A mezőgazdasági drónok másik nagy csoportját nem szenzorokkal, hanem szórófejjel látják el. Ugyan Magyarországon egyelőre tilos a drónos permetezés, de a hamarosan – kemikáliák drónos kijuttatási technológiájának engedélyezése után – ezt a lehetőséget is érdemes lesz kihasználni. A szakember egyébként erre a feladatra az ipari, legalább hatrotoros drónokat ajánlotta. Ezeknél a típusoknál már a biztonságra is komoly figyelmet kell fordítani, hiszen az erős légcsavar, illetve a szerkezet súlya önmagában is balesetveszélyes.
Szundy Péter, a Marton Genetics stratégiai igazgatója
Az Agroverzum Tudományos Élményközpontban tartott rendezvényen Szundy Péter, a Marton Genetics stratégiai igazgatója „A vetőmag trendek – kalászosok, kukorica” című előadásában rámutatott, hogy a klímaváltozás és a légkörbe kerülő szén-dioxid miatt Magyarországon is változik a termesztett haszonnövények területi aránya, például az árpa vetésterülete nő, a búzáé csökken. Ezért a cég is nagy hangsúlyt fektet a stresszkutatásra, és olyan fajtákat nemesítenek, amelyek jól alkalmazkodnak az új viszonyokhoz. A precíziós technológiákról szólva megjegyezte, hogy azok nem helyettesítik az emberi kreativitást, csak hatékonyan támogatják azt. Ez Magyarország esetében meg is látszik, hiszen a klímaváltozás ellenére – a mennyiséget tekintve – az ötödik helyen áll a világon a vetőmag exportjában.
Bögyös Zsolt, a Fejér Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője ad elő Martonvásáron
A Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége és az Ifjú Gazdák Fejér Megyei Gazdaköre szervezésében megvalósult rendezvényen Bögyös Zsolt, a Fejér Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője bemutatta a megyei agrár és vidékfejlesztési támogatások aktualitásait. Jelezte, hogy 2023-tól területi monitoring rendszert vezetnek be, amely műholdképeket használ majd. Elhangzott az is, hogy a kincstár idén összesen több mint ötmillió hektárra adott támogatást; aszálykárral mintegy 1,5 millió hektár volt érintett.